Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
2021. május 11. 10:51 MTI
Bronztöredékeket, köztük kardok, fejszék és ékszerek feldarabolásával nyert fémdarabokat használtak készpénzként a késő bronzkori (Kr. e. 1350-800) Európa lakói – állapították meg a Göttingeni Egyetem és a római La Sapienza Egyetem kutatói, akik szerint a fémdarabkák súlya a korabeli Európában használt mértékrendszerhez igazodott.
Korábban
A szakemberek szerint az eredmények azt sugallják, hogy már mintegy ezer évvel a klasszikus civilizációk kialakulása előtt a mai „globális piachoz” nagyon hasonló rendszer bontakozhatott ki Nyugat-Eurázsiában annak nyomán, hogy az átlagemberek fémtöredékeket használtak fizetőeszközként – olvasható a PhysOrg tudományos- ismeretterjesztő hírportálon.
A Journal of Archaeological Science című folyóiratban publikált tanulmány készítői csaknem 2500 olyan, a késő bronzkorból származó fémtárgyat és -töredéket elemeztek, amelyeket Közép-Európa és Olaszország területén tártak fel.
Egy speciális statisztikai technikát alkalmazva a szakemberek megállapították, hogy ezeket a fémtárgyakat úgy darabolták fel, hogy az egyes töredékek meghatározott súlyúak legyenek.
Az elemzés megerősítette, hogy a fémdarabkák tömegét a korabeli Európában használt mérlegsúlyokhoz igazították. Ez alapján a kutatók arra jutottak, hogy a fémtárgyakat pénzként használták annak idején, és a bronztárgyak feldarabolásának célja az volt, hogy kisértékű váltópénzt hozzanak létre.
A kutatók szerint a történelem előtti kereskedelemre olyan primitív rendszerként szokás tekinteni, amely az árucserére épült, míg a pénz megjelenése egyfajta evolúciós mérföldkő volt valamikor a nyugati állam-társadalmak létrehozásának idején.
A mostani tanulmány megkérdőjelezi ezt az elképzelést annak az elméletnek a bemutatásával, amely szerint a pénzhasználat egy alulról felfelé meghonosodott gyakorlat, nem pedig egy felülről érkezett rendelkezés eredménye volt.
A Nyugat-Eurázsiában használt bronzkori pénz egy olyan társadalmi-politikai kontextusban jelent meg, ahol vagy nem léteztek közintézmények (mint a mai Európa területén), vagy nem állt érdekükben bármilyen monetáris politika ráerőltetése a népességre (mint Mezopotámiában). A pénzt az egész népesség széles körben és napi szinten használta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap